i d é z e t e k *_*

... Örüllök h. Erre az oldalra Kattintottál! (: Ha idézeteket keresel vagy verset ha csak jól szeretnél szórakozni, akkor jó helyen jársz! (: Kellemes időtöltést, és gyere vissza máskor is! (: puszii♥

Kíváncsi lennék, vajon mit érez, mire gondol, ha meglát. Vajon átfut az agyán, hogy ha nem dobott volna el magától, ha nem lett volna ilyen ostoba, hogy eldobja magától azt az embert, aki a világon a legjobban szereti.. akkor most az ő oldalán sétálnék..?!... Megbánta?! Csak néz rám szótlanul, s én próbálom megfejteni, mire is gondolhat... A szemét fürkészem, hátha elárul valamit. De lesüti a szemét, kerüli a tekintetemet. Talán fél, hogy elárulná magát... De vajon mit árulna el a szeme?! Talán azt, amire eddig vágytam. A megbánást?! A szeretetet?! A hiányt?! Nem tudom. Csak azt, hogy még mindig fontos, hogy megértsem őt, hogy megfejtsem a titkait. Mert akkor talán... Megbocsáthatom neki azt, hogy elhagyott. De amíg nem értem, nem tudom az okot, addig nem lehet 





Minden olyan szépen indult.Szerettük egymást, úgy értem én szerettelek téged, és hittem, hogy te is szeretsz engem.Egy idő után azonban valami megváltozott benned, sőt te magad a személyiséged változott meg. Sokszor nem értettem mit miért tettél vagy mondtál. A gyönyörű mesébe illő kapcsolatunknak egy szörnyű napon vége szakadt. Azon a délutánon üvölteni tudtam volna a fájdalomtól, leírhatatlan ürességet éreztem a szívemben, te talán el sem tudod képzelni, sőt...biztos! Könnyen túlléptél rajtam,úgy gondoltad egy búcsúlevéllel le van zárva a kapcsolatunk, de ez nem így van...nem, nem így van. Nekem ez kevés, azt akarom,hogy állj elém és mond a szemembe,hogy nem szeretsz és soha nem is szerettél, hogy minden amit mondtál hazugság volt: a legelső "veled akarok lenni"-től , a legutolsó "szeretlek"-ig. Talán könnyebben engednélek el,és nem éreznék ekkora hiányt utánad. Ahogy teltek-múltak a hónapok szépen lassan beletörődtem , hogy örökre elveszítettelek. Ma már alig nézel rám, még a köszönés is nehezedre esik. Mond, ezt érdemlem én? Hogy bírod semmibe venni a közös múltunkat, minden közös pillanatunkat? Tudod mit!? Ezentúl én is így fogom fel az egészet, mintha meg sem történt volna, mintha soha nem is ismertük volna egymást. Azonban van itt egy probléma, egy hatalmas megoldhatatlan probléma. Én még mindig szeretlek, csillapíthatatlanul, őszintén szeretlek. Nem tehetek ellene semmit, ezerszer próbáltalak elfelejteni, de nem megy. Mindent megadnék, hogy újra együtt lehessünk, csak mi...ketten. Tudom ez lehetetlen , mégis ez a kis remény az, ami éltet.Én mindig szeretni foglak titokban örökké, történjen bármi.














Nem vagyok felhőtlenül boldog, de vannak, akik mindig megnevettetnek. Nem mondom, hogy nem törték már össze a szívem, mert már törték össze. De igenis elég erős vagyok ahhoz, hogy boldog legyek. Igenis mindig talpra állok. Nem fogom engedni, hogy egy srác a padlóra küldjön. Bármennyire is szerettem, továbblépek, és boldog leszek. Nem adom fel...






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 413
Tegnapi: 247
Heti: 1 412
Havi: 5 091
Össz.: 1 115 813

Látogatottság növelés
Oldal: idézetek :)
i d é z e t e k *_* - © 2008 - 2017 - szomruidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: vicces idézetek az életről - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »