Egy év hosszú, egy perc röpke, s mégis egy röpke percben, egy egész élet törhet össze!
Szeretni úgy is lehet, hogy nem mutatod meg.
Szeretni úgy is lehet, hogy lábad megremeg.
Szeretni úgy is lehet, hogy csókolni nem mered.
Szeretni úgy is lehet, hogy könnyed megered.
„Irigylem azt, kinek fogod most kezét, irigylem azt, kinek suttogod nevét,irigylem azt, ki ott van most veled, s irigylem azt, ki veled együtt nevet. Irigylem még azt is, hogy neki mondod el, mit nekem mondtál, s Én neked mondtam el, egyetlen szó, mely szebb minden szónál, mit újra mondanék, ha még velem volnál. Mondanám egyszer, tízszer vagy százszor, éjjel, s nappal, bármikor, bárhol, de hiába mondom, hisz nem vagy már velem, vele vagy már, s neki mondod, mit elmondtál nekem."
"Üres a sátor, a cirkusz bezár, de a porond közepén egy bohóc megáll.
Most nem nevet, nem bohóckodik, kifestett arcán egy könnycsepp folyik.
Rájött, hogy nincs élete, bohócarca eggyé vált vele. Felhúzta a sátorlapot, kilépett a napra. S egy pillanatra felvillant az igazi arca."
Hajlamos vagy a trendi mesét elhinni,hiába habos.Botrányos,hogy a színvonal olykor mennyire lapos.
Kritizálj csak egész nyugodtan...se szebb se jobb nem leszel nálam
„Elszorul a torkom, ha szembe jössz velem. Elárul az arcod, de nem beszélsz te sem. A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. Mondd: Miért jó így nekünk?"
''Az élet akkor változik, amikor mi is változunk.''