i d é z e t e k *_*

Gondolatok, melyek teljesen összezavarnak, azt hiszem, szeretlek, de már nem annyira akarlak.! * :/

Sokadik próbálkozás után arra jutottam, hogy fiatal vagyok még hogy feladjam. :)

Kapcsolatban, vele: TAVASZ ♥

A helyzet az, hogy nem vagyok sem a legszebb, sem a legokosabb, sőt még viccesnek sem mondanám magam! Nem vagyok gazdag, sőt néha nagyon is szegény vagyok! De mindezek ellenére van valamim, ami sok embernek nincs! SZÍVEM!

Szingli vagyok.. De ez még nem jelenti azt, hogy nem szeretek senkit!

Ha nem lehetsz a jelene, örülj, hogy a múltja vagy, de tudod mit, a jövő a te kezedben van . . 

Vannak dolgok, amiket nem akarunk, hogy bekövetkezzenek, de el kell fogadjuk őket. Dolgok, amikről nem akarunk tudni, de meg kell tanulnunk őket. És emberek, akik nélkül nem tudunk élni, de el kell engedjük őket.

Azokért a pillanatokért élj, amiket nem tudsz szavakba önteni ! ♥

A magány nem csak akkor érződik, ha elszakadunk a másiktól. sokkal jobban fáj, ha nem búcsúzhatunk el! :(

Hol voltál te, amikor szükségem lett volna rád? amikor arra vágytam, hogy csak egy kicsit is szeress ?!

Sajnos a sírás nem forrasztja össze, ami eltört!

Nem kell lehoznod nekem a csillagokat.. elég ha egy meleg nyári estén megmutatod a fűben ülve , kéz a kézben őket!

- azt kívánom, bárcsak itt lennél!
- vagy én lennék ott, ahol te.
- vagy csak együtt lennénk valahol!

Leszoktatom magam rólad.

"Ha nem írsz rám ma se beszélünk!" - csak ezzel azt éred el, hogy egyszer majd valaki meg fogja neked köszönni, hogy te voltál olyan hülye, és elhanyagoltál!

Attól,hogy még nem írok rád ..HIÁNYZOL !

Olyan vagy mint a Facebook.. mikor kezdenélek megszokni, hirtelen megváltozol ..

Ha a sors azt akarja, mi együtt leszünk!

Bárcsak több lehetnék, mint emlék.. !

Máris hiányzol. Minden veled töltött perc csak erősíti bennem a vágyat, hogy még több percet töltsek veled. Boldog vagyok veled. Olyan boldog, hogy azt talán már nem is szabad. Ezentúl ha a jövőre gondolok, nem azt mondom majd: "én ezt és ezt teszem", hanem azt: "mi ezt és ezt tesszük." És ez mindent megváltoztat.

Régen más volt... nem is kellet hívjalak, te tudtad, hogy szükségem van rád, a mosolyodra, az ölelésedre. Ma már ha hívlak, nem veszed fel... vagy kitalálsz valami számodra elfogadható választ. Csak én tudom, hogy ez egy kifogás... Egy kifogás a sok közül ami össze tör engem ezer kis darabra....

Ha ő elég hülye volt ahhoz, hogy elsétáljon, te legyél elég okos ahhoz, hogy ez ne érdekeljen...

Nem fogjuk egymást keresni, mert valahányszor a te számodat hívnám, ott lesz bennem a dac, hogyha nem hiányzom, miért keresselek. Te sem fogsz hívni, már nem lesz jelentősége a nevemnek a telefonodban. Ott leszünk egymás múltjában, nézzük majd az ajtót, de nem fogjuk újra kinyitni. Nincs miért, ebből nem lesz happyend, szerelem sem, semmi. Nem vagy benne a tegnapjaimban, a holnapjaimban, mert nem akarom, hogy benne legyél...

Mindannyian mondtunk már zokogva ilyesmit: nem éri meg, hogy ennyit szenvedjek ezért a szerelemért. Szenvedünk, mert úgy érezzük, hogy többet adunk, mint amennyit kapunk. Szenvedünk, mert nem ismerik fel a szeretetünk súlyát. Szenvedünk, mert nem tudjuk a másikkal elfogadtatni a szabályainkat. Mindig találunk valamit, ami miatt szenvedhetünk, holott valójában nincs okunk a szenvedni: mert a szeretetben rejlik a növekedésünk magva. Aki szeret, az legyőzi az egész világot, és nem fél, hogy elveszít valamit.

itt egy lány, aki bolond. mert azt hiszi, lehet még egész, ami egyszer már összetörött . .

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat