❁Ne haragudj rám, ha titokban imádlak, elsuttogom neved hervadó virágnak. Nyári estén csillagok csak Rólad mesélnek, ne haragudj rám, ha fáj a szívem Érted!

 

❁Félek tőled, bár nem tudom miért, égék tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak bár nincs rá okom!

❁"Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot mi szánkon égett, feledni nem lehet"

❁"Nem fogok sírni. Már nem. Csak úgy tud fájni."

❁"Tudom, hogy nagyon tud fájni, mikor szíven szúr egy váratlan szó, s kiderül, ő már mást szeret, és csak meghalni volna jó..."

❁" Néha egész élet rámegy arra az igyekezetre, hogy valaki nélkül próbáljunk meg élni."

❁"Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba fojtani. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad."

❁"Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted őt. Szerelem, mikor ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: 'Jól vagyok', pedig csak sírni és sírni szeretnél."

❁"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb , mikor gyűlölni akarjuk azt ,akit a világon a legjobban szeretünk.

❁" Szerelmes voltam, de egy nap véget ért, bár megfogadtam nem sírok senkiért. Mégsem tudtam ott így elhagyni, hogy ne lásson engem úgy halkan sírdogálni. Csak álltunk veled! Istenem!

 

 ❁„Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélül szeretni nem lehet!”

 

❁Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.

 

❁Hmm... Akartam valami szépet irni Neked, de rá jöttem, hogy nincs értelme, hisz csak tükörbe kell nézned.

 

❁Azt akarom, hogy enyém légy, mint Róbert Gidáé Micimackó. De Te ne félj semmitől, mint Malacka, mert én vigyázok Rád, mint a bátor Tigris.

 

❁Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

 

❁Tudod, hosszú álom az élet. Valaki rosszat álmodik, valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s álmunk soha nem érne véget.

 

❁Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág, többet érsz nekem, mint az egész világ.

 

❁Más csókol, más szeret és más karja zár.De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.

 

❁Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.

 

❁Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még!

 

❁Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem birom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mondd, hogy szeretsz.

 

❁Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. Csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást.

 

❁Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent. Csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset. Egy forró csók, mely tüzes a vágytól, érzem: örökre hozzád láncol.

 

❁A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni csak egyvalakit lehet, éspedig azt, ki téged nagyon szeret.

 

❁Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván.

 

❁Ha én irnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!

 

❁Kicsim, csak azt szeretném megkérdezni, hogy nincs-e izomlázad, mert egész nap itt motoszkáltál a fejemben!

 

❁Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem.

 

❁Ki az? Ó betűvel kezdodik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok.

 

❁Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.


Mert érted éltem...

Van egy kincs, mi elérhetetlen,
Szemtől szembe mérhetetlen,
Csókot intve rám nevet.

De a sok pénz mit sem érve,
Szerelemmel hozzád térve,
Mondanák én szépeket.

Mondom én a jót, a szépet,
Nem kérni mást csak egy emléket,
S örökre én elteszem.

De amíg élek addig játszom,
Feledni őt sosem bánom,
Míg meg nem fogja két kezem.

Ha megfogja addig éltem,
Mert már többet nem reméltem,
S nem élek, nem láthatom.

Addig iszom míg berugom,
S fel nem kelek egy hajnalon,
De már késő, csak álmodom.

Ahány álom annyi érzés,
Ne feled már nincs több kérdés,
Ha eltemet a nagy életed.

Mert a szíved benne lüktet,
Ki miatt az életed elhülyülted,
S nem látsz többet, csak rémeket..

 

Elmúlt...

Elmúlt a nyár, s hullanak a levelek,
Szorongatom erősen, puha, fáradt kezedet,
S boldog vagyok,
Jó magam.

Mennyi íz és csupa játék,
Ha lenne szárnyam én el szállnék,
S üvöltöznék,csak
Száll szavam.

Van egy érzés, de már régi,
A szél a fákat nagyon tépi,
S süvítenek,
Magasan

De a szónál a tett értékesebb,
Mi nálunk már érvényesebb,
S emlékszünk majd,
Morcosan.

Van egy szó mit elmondhatnák,
De félek megtagadnád,
S nem élhetnék,
Boldogan.

Sokszor mondtad hogy ne legyek szomorú,

gondoljak a jövőnkre, hisz akkor együtt leszünk örökre.

Hiába mondod hogy idő meg türelem,

amikor imádlak és megőrülök nélküled!

Értsd meg hogy most már te vagy az életem,

és ha nem vagy velem rámtör a félelem.

Félek hogy hiányodba belebolondulok,

Félek, mert nélküled csak félember vagyok.

Bár itt vagy nekem és engem szeretsz,

de mindig veled szeretnék lenni és ettől szenvedek.

Tudom hogy sokat kérek, de

nem tehetek róla, hiszen veszettűl szeretlek téged!!

 

Kellet nekem, hogy rád akadjak,
Kellet, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyün mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg!!!!

Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett nekem, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj!!!

Fiatalnak lenni nem olyan egyszerű,

s jó mint mondják,

Hiszen a kezed nem mindig fogják.

előjönnek az új, furcsa érzések,

és felmerülnek a kérdések.

Megkell találnod a helyes utat,

ami válaszokat mutat.

Egyszer-kétszer talán eltévedsz,

de a végén csakis boldogan élhetsz.

s ha egyszer mégis úgy érzed, hogy egyedül vagy

és senki nem szeret,

gondolj azokra kik ott vannak veled.

Biztos lesznek olyanok kik ártanak és bántanak,

de mindent elmondhatsz egy barátnak.

Lehet hogy sokat fogsz sírni és szenvedni,

mégis a végén te fogsz nevetni.

S rájösz hogy minden jóban van valami jó

nem lehetsz olyan tiszta mint a fehér hó.

Ha történik valami és az is szarul,

Ne feledd hogy minden ember a hibáiból tanul!

 

A szív össze szakadt,
Nem bírja a fájdalmat.
Nem tudom már szeretem-e vagy gyülölöm?!
Elég legyen! - üvöltöm.
Csendet parancsolok a kül világnak,
Nem hallok már semmit, csak szánalmat.
Szánalmat, melyet most érzek,
És látom szememben könny cseppek ülnek.
Nem akarok szeretni soha többé snekit,
Mert tudom, képes lennék megbántani bárkit.
Megbántani... Ez az a szó amit elég közelről ismerek.
Azt hiszem ennél rosszabb már nem lehet.
Már nem értek semmit...
Tönkre tette életem, de úgy érzem még mindig szeretem.
Hatodszorra alázott meg a srác,
Hagyom, hogy had vigyen az ár!
Várom azt is, hogy végzetem eljöjjék,
Hisz a fájdalom akkor végetér.
Megalázott a világ elött, de nekem csak az fáj miért pont ő?
Miért ő tette? Hisz tudja hogy szeretem!!
Ennyi idő után rájöttem, hogy nem ismerem!
De magamat sem...

 

Csak 1 szó,
Mi olyan jó,
1 ölölés,
melyre elfog a remegés..
1 csók, mely szívből jön,
1 szív, melyet betöltök..
1 vallomás:szeretlek!
1 ígéret:nem feledlek!
1 igaz szerelem..
csak ennyi kell nekem..

Az élet örök küzdelem, és harc,

Ezért jó tudni, hogy van ki átölel.

Ha kevés is a szó és üvölt a csend,

Tudom, tested csendben üzen nekem.

Némán beszélsz, de megértem,

Egy halk suttogás mindent szétszakít.

Szemed tengere és arcod lángja

A fájdalmakon túl, a megnyugodásba röpít.

Talán tengered befogad egy úgy hajót,

És kiköthetek gyönyörű partodon,

Két karod körbezár, átfogja testem,

S csókom otthont lel tűzforró ajkadon.

 

Csak ülök itt és nézek valaki szemébe,
S Te vagy az ki elsőnek jutsz eszembe.
Rád gondolok mindíg, nem tudlak feledni,
Hogy lehet valakit ennyire mélyen szeretni?

Nem tudok figyelni, mert te jársz fejemben,
De nem tudhatod mi dúl most a lelkemben!
Mardosó fájdalom melynek oka távolléted,
Te boldog vagy mással s ezt nem értheted.

Nem szeretsz, nem érzed ezt a fájdalmat,
Mely engem napról-napra egyre jobban hasogat!
Várom, hogy feledjelek, de nem tudlak,
Minden mit mondtál bennem él s hallak!

Vedd végre észre, van valaki aki szeret,
S boldog lehetnél e valaki mellett!
Csak igent kell mondanod és repülök hozzád,
Hogy én lehessek a te egyetlen drágád.

De egy szó nem elég, érzésre van szükségem,
Hogy ezt a gyötrő életet veled elviseljem!
Ha te melettem vagy nem számít milyen világ ez,
Csak az számít hogy mindent érezz!

Érezd, hogy szeretlek!
Érezd, hogy féltelek!
S hogy távolléted megöl engem,
Ha ezeket érzed minden rendben.

 

Már csak egy dolog kell nekem:
Az hogy szivedből szeress engem!
Ha nem szeretsz ne hazudj kérlek,
Mert én igazán szeretlek téged!

 

Ha rád gondolok...
Ha rád gondolok elönt a boldogság,
S már semmit nem jelent számomra a világ
Egyedül csak érted élek,
S hidd el tiszta szívből szeretlek téged.

Ha rád gondolok minden oly csodás,
Rajtunk kívül nincs senki más.
Bár ellenzik szerelmünk, nem tehetünk semmit
Én mégse szeretnék mást, csakis veled lenni.

Ha rád gondolok mondanom kell valamit,
De nincs szó mely tükrözné érzéseim.
Elég egy csók, hogy érezd mit gondolok,
S tudd, hogy egyedül a tiéd vagyok.

 

Vissza jössz még egyszer,
Vissza hoz a vágyad,
Vissza jössz még egyszer ,
csókolni a számat,...
százszor visszasírod a csókos éjszakákat.
Fekete éjszaka borult a világra,
Hogy fájó szívem soha senki ne lássa.
Te csak hitegettél, mást szerettél,
pedig azt hittem szeretsz szívből
Én a szívemet, lelkem adtam,
Mégis a szerelem koldusa maradtam!!!!!!!!

 

 

 

Egy kapcsolat,mely titokban kezdődött és szerelembe torkollott

Egy szerelem mely csupa mese volt,

Egy szerelem mely teljesen igaz volt,

 

De egy napon ez a szerelem teljes sötétségbe borult,

Teljes sötétségbe mely a pokolba vezetett,
Ha kinyujtottam két kezem már nem érinthettelek meg,
Már nem simogathattam orcádat,s nem foghattam két kezed,


Egyedül voltunk,s nem számithattunk senki másra csak egymásra,
Önbecsülésünk már egy csepp se maradt,
De szerettük egymást és ez volt a lényeg,
Ez segitett újra élnem!!!!!!

 

 

  Keresni valamit
Mi nem jön vissza már sosem
Utólag rájönni,
Hogy mi volt helytelen

Látni és érezni
Azt a szemedben
Hogy nem érzel már
Egy ideje semmit sem

Keresni a tüzet
Mit benned szerettem
S látni azt,
Hogy más van a helyenben

Elfeledni a perceket
Mit együtt töltöttünk
S mindent, ami régen
Történt közöttünk

Elhinni azt, hogy
Végleg vége lett
Ennél nagyobb fájdalmat
Már nem is érezhetek

 

Egyedül

 

Sokan álltak mellettem, mikor magamra hagyott,

Mégis egyes egyedül vívtam meg a harcot.

Egyedül sírtam minden éjszakán,

Egyedül kértem az Urat ne hagyjon sóvárogni a múlt után.

Egyedül álltam az esőben, könnyekbe burkolózva,

Egyedül sétáltam villámok közt állarc mögé bújva.

Egyedül néztem a csillagokat szebb életre várva,

Egyedül ültem egy sziklán magamba roskadva.

Egyedül kiáltottam az úrnak: Miért hagyott magamra?!

Egyedül mentem a fájdalmas úton válasz után sóvárogva.

Egyedül jöttem rá, kinek fontos vagyok sosem hagy magamra,

Most mégis egyedül ülök a szobámban, ezt a verset írva.

 

 

Már nem...

 

Már nem sírok, de a szívem vérzik belül,
Már mosolygok, de a szememben szomorúság ül.
Már hazudok is, hogy ne álljak az útba,
Már hazudok, hogy a szívem ne törhesd meg újra.

Már döntöttem, én nem állok közétek,
Már döntöttem, s most végleg elmegyek.

Már csak egy szót mondok, egy apró üzenet:
Volt egy lány ki téged mindennél jobban szeretett"

 

Feledés

Száguld majd az élet, repülnek az évek,
Egy könyv előtt megállva,
Gondolatba révedsz.
Polcon porosodó, rég múlt idő ajándéka,
Kitől is kaphattad?
De erőd már nincs,
Hogy felidézd a múltat.
Feledve leszek, tudom én,
Mikor kilépek az ajtón.
Csak szívem hagyom itt,
Miként partra vetett hal,
Hogy haldokoljon.

 

 Szomorú szerelmes történet..
Volt egy lány ki szeretett egy fiú
ebből a szerelemből nem volt kiút
a lány egy ideig nagyon szerette
majd ki időre, elfelejtette
a lánynak volt új szerelme
de, a fiút nem feledte,
Elmúlt a szerelem
s a lányban megerősödött a régi érzelem,
Találkoztak hétvégente
a fiú nem tudta hogy ő a lány szerelme
Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.
Többen mondták, hogy a fiú szereti
de, nem nagyon keresi
Egyszer egy őszi napon
a fiú szerelmes lett nagyon
Látta a lány a fiút mással ölelkezni
forrón szenvedélyesen csókolózni
A lány nem bírta szenvedett
gondolta másik fiút kereshet
hetek teltek el a lány feladta
és leugrott a hideg habokba
A fiú halotta a halál hírét
futva rohant a temetőbe és sírt
Rájött mást nem szeret
és hogy nála jobbat soha nem kereshet.

 

 

Kérlek, Szeress!

Miért érzem úgy, hogy meghasad a szívem?
Újra miatta zokog fel az égbe a rímem!
Megint könnyek nehezítik szemem
és ismét elvesztem az eszem!

Szívemen felszakad a régi seb.
Lelkem újra szerelmes lett.

Kérlek szeress, mert félek!
Nélküled én miért élek?
Szeress viszont, különben belehalok,
ha örökre egyedül maradok!

 

 

Büszke

Mondd, meddig kell még várnom
Álmaimban hova kell szállnom,
Mondd, hogyan lehetnék veled
Mikor adjam legszebb pillanataim neked?

Mondd, mikor látlak újra
Még hányan állnak útba,
Mondd hány könnycseppet ejtsek el
És hogyan felejtselek el?

Mondd, miért fáj ez nekem?
Emlékszel, mikor megfogtad kezem.
Mondd, miért hazudtad azt, hogy szeretsz,
Miért nem mondtad, hogy csak kedvelsz?

Mondd, miért nem érzed ennek súlyát
Miért nem érted szívem búját,
Mondd, miért fáj így a szív?
De van egy szó, ami hív!

Mondd, hogyan legyek boldog nélküled
És hogyan űzzem el a tévhitet?
Mondd, ki vagy te valójában
Kit rejteget a szíved egymagában?

Mondd, miért nem találok válaszokra
Miért ütközök egyfolytában falakba?
Mondd, gondolsz néha rám
Vagy emlékem feledésbe merült már?

Mondd, látod azt, amit tettél
Egyáltalán valaha szerettél?
Választ soha nem kapok
Telnek, múlnak a napok.

Szívem hideg lesz
Egy ajtó bezárul hirtelen.

 

Rabod vagyok...

 

Rád gondolok és a sírás folytogat,

ha behunyom a szemem még látom az arcodat!

Még hallom a hangod és érzem az illatod!

Mintha még mindig itt lennél....a rabod vagyok!

És az emlékek,és az álmok,mintha láncok lennének

fogvatartanak,a múlthoz kötnek!

Próbálok szabadulni,eltépni a kötelet..

..és feledni,hogy mennyire szerettelek!!

Feledni,hogy a sebek még sajogva égnek,s

hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok és az éjjek!

Elfeledni,hogy kegyetlenül csak játszottál velem,

és hogy most mégis nagyon hiányzol nekem!

Rád gondolok és a sírás folytogat!

Szeretném újra simogatni az arcodat,

szeretném újra megfogni a kezed,

hozzádbújni s hallgatni,ahogy dobog a szíved!

 

Még fájnak az érted legördülő könnycseppek,

az álmatlanul átvergődött éjszakák!

Még fájnak a hazug szavak,mondatok,

az őszintének hitt mozdulatok!

Még fáj,ha találkozunk,ha látlak,

hogy esténként hiába várlak!

Még fáj,hogy nem vagy itt velem,

hogy nem fogod meg gyengéden a kezem!

Még fájnak az emlékek és a gondolatok,

a soha ki nem mondott mondatok!

Még fáj minden,ami hozzád kapcsolódik,

minden ,amiről te jutsz az eszembe!

Még fáj,de egyszer elmúlik talán

...s,akkor már nem vágyik majd szívem a szíved után!

 

  Boldogan veled..

 

Vártam rád ,már évek óta,

Hogy elgyere és átkarolj.

De nézd milyen sokára jössz,

Ne foszd meg tőllem a boldogságot!

 

Ha eljösz hozzám s enyém leszel végre,

Csillagokkal irattatom nevedet az égre!

És felhők mellett élünk majd ketten,

S füledbe súgom majd,hogy melletted boldog lettem!

 

Eljöttél végre hozzám,megfogtad a kezem,

Érezhető volt,hogy jobban ver a szívem..

De láttam rajtad is hogy megnyugodtál végre

És igaz szerelem tükröződött szemedből szememre!

 

 

Várok Rád, ki tudja meddig,csak várom, 
hogy beteljesüljön újra egy álom,
éhes testem kíván, mint télvíz idején
a reszkető koldus:  csak egy kis melegség,
egy falat száraz kenyér ,
mindegy csak túlélni ezt a fagyos éjszakát,
majd csak megjössz, és veled újra jön a nyár,
ha kell várlak, mint a temetőben nyugvók,
türelmesen, a feltámadást, a végítélet napját,
és hogy közben lángra kap a világ -
mit nekem, én saját lángomat őrzöm,
amit Te gyújtottál, csak azzal törődöm,
és mikor majd újra karjaimba fonlak,
nem érdekel már, milyen volt a tegnap
egyedül, milyen volt nélküled, 
a kisded sem tudja milyen volt, 
mikor még meg nem született,
a jelen, a jövő, ez  marad nekünk,
s hogy ebből mit hoz ki szerelmünk,
mint szobrász, a durva márvány mélyén
meglátja Krisztust és Máriát,
s világra segíti verítéke és vére árán,
úgy alkotunk majd halhatatlanságot
magunknak, új csodás világot.

 

A szó,melytől elcsuklik hangom.

Az érintés,melytől lázba jön testem.

A pillantás,mely perzseli szívemet.

A lélegzet,melytől szikrázik a lelkem.

A sóhaj,mely többet jelent mindennél.

Az érzés,mely érzéki kábulatba ejt.

S az a személy,kinek neve hallatán,

egyszerre jár át a meleg,s fázok egyben.

 

Fáj

 Fáj ha jössz és fáj ha mész,

Fáj ha adsz és fáj ha kérsz

Ha látom szomorú magányod,

Fáj, hogy e magányt magad vágyod

 

Fájnak hazug ígéreteid

S az is, ha nem ígérsz semmit

Fáj minden ál-bókod után,

Hogy tudom, szíved nem kíván

 

Fáj, hogy megismertelek,

Fáj, mert nem engedsz közel

Fáj közönyöd, felejtésed,

S fáj, hogy így is szeretlek Téged.

 

 

 

Oldal: sZOMORÚ :(
i d é z e t e k *_* - © 2008 - 2024 - szomruidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat