Nézem, ahogy a barátaim sorjában tovább lépnek. És ez olyan, mintha én itt ragadtam volna, egy helyben állva.
És tudom, hogy egy nap ezek régi történetek lesznek, a fotóink régi fényképekké válnak, és mindannyian anyák vagy apák leszünk. De pontosan most, ezek a pillanatok nem régi történetek. Most történnek meg.
Nem gondolod, hogy kibaszott nagy őrültség, amikor egy srác azt mondja neked:
" Majd meglátod. Jön majd egy fiú, aki szeretni fog."
Miközben az egyetlen, akit akarsz, hogy szeressen, az ő maga?!
Ő nem a barátom, de szeretem a mosolyát, a nevetését, az öleléseit, az üzeneteit, és egyszerűen csak szeretek vele lenni. Azt hiszem nem belé vagyok szerelmes - hanem abba, akik együtt vagyunk.
Nem jó dolog lépést tartani egy régi barátsággal. Mindkét embernek fájdalmas. Igazság szerint, egyesek kinőnek az emberekből, és az egyetlen lehetőség az, hogy szembenézünk vele, és elfogadjuk.
Összetörte a szívem; és egyre csak szomorúbbá tett, hogy az együtt töltött időn gondolkoztam. Te voltál az, aki megnevettetett aztán megsiratott. Én meg csak annyit tehetek, hogy sóhajtozok és azon agyalok, miért.
Nem számít milyen őrültek és viccesek a jelenetek körülötted, mindig hasztalan az emberek nélkül, akikkel együtt szeretnél nevetni.
Néha nem tanácsra van szükségünk. Hanem valakire, aki csak meghallgat.
Mindannyiunknak megvan az a barátja, aki a legjobb párkapcsolati tanácsokat adja, ő maga mégis szingli.