"Táncolnék veled, zene sem kellene hozzá; néznélek, s nem ügyelnék arra, hogy te vagy más meg ne lássa; ölelnélek, miként álmomban, oly ösztönösen és gondolattalanul, mint még senkit, soha, s ezért félek tőled. Tőled félek."
Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, átölelnélek erősen,
És kérném Istent, had legyek továbbra is lelked őre.
Ha tudnám, hogy ez volt az utolsó, hogy láttalak kimenni az ajtón,
Megölelnélek, adnék egy csókot, majd visszahívnálak, hogy még többet adhassak.
Ha tudnám, hogy ez az utolsó, amikor hallom a hangodat, felvenném minden egyes szavadat,
Hogy később újra és újra hallhassalak a végtelenségig.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó pillanatok, hogy láthatlak,
Azt mondanám: szeretlek, és nem vonakodnék, oly ostobán, de hisz tudod...
Mindig van holnap és az élet mindig ad egy újabb esélyt, hogy jól csináljunk mindent,
De ha tévedek és nekünk csak a ma marad,
El szeretném mondani, hogy mennyire szeretlek és hogy sohasem felejtelek el...
A szerelem széppé teszi azt, amink van, visszaadja, amit elvesztettünk, sőt azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk.
Nem igaz, hogy a szerelem vak. Ellenkezőleg, a szerelmes olyasmiket lát imádottján, amiket más nem vesz észre.
"A szerelem olyan, mint a szél, az ember sohasem tudja, honnan támad rá."
Soha nem leszek túl messze ahhoz, hogy érezzelek.
"A szerelem olyan érzés, amely egyszerre megfojt és átölel."
Szeretni őt.. Szeretni őt, ki észre sem vesz talán, szeretni reménnyel és igazán! Elmegy melletted, rád se néz, s te napról-napra lesed tekintetét! Várod a mosolyát, a szeme színét látod, s ha Ő nevet, az már felvidít téged! Tudod, hogy szereted, miért kérdezed? Ha újra látod, elveszted az eszed! Ha csak hallasz is róla, megdobban a szíved, majd elfordulsz csendesen és könnyes lesz a szemed!
Nehéz az élet és gonosz a szerelem, sokat fájdítja fiatal szívedet!
Mikor megismertelek, még nem tudtam, nem gondoltam, hogy valaha szeretni foglak. Ma már képtelen vagyok elképzelni, hogy nem szeretlek.
7 másodperc, tudod te is röpke idő az életben, de ha csak eddig szeretnél is, nekem már érdemes volt megszületnem...
Ha soha többé nem látnálak, vagy minden nap látlak ez lassan, lassan mindegy már Nekem.
Éjjel Veled álmodok és Veled is ébredek, ez régen több, sokkal több, mint szerelem.
Egy biztos: ez az a szeretet, mely nem múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy, hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek. Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni, érinteni, ölelni, simogatni téged. Elég, ha megpillantlak a vonatablakban. Vagy még annyi se kell. Csak tudni, hogy vagy.
Az ember nem azért szereti a maga választottját, mert a legkülönb, hanem ellenkezőleg: azért hajlandó könnyű szívvel lemondani a legkülönbről, mert szereti őt.
Szerelem első látásra - ez csak egy jelszó. Az igazi szerelem végülis nem vattacukor, hanem sokkal több.
A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, melyeket nem mertek kimondani.
Ha az ember szeret valakit, akkor semmi szükség arra a szóra: "sajnálom".
Tudod olyan ritkán jön össze, hogy két ember igazán szeresse egymást. Vagy az egyik szerelmes és a másik elfogadja vagy csak valami összetartja őket. Fogadj meg tőlem egy tanácsot: ne okozz másoknak bánatot, meg szenvedést. Ha szereted őt, úgy tedd, hogy ő is boldog legyen. Hisz olyan rövid ez az élet és annyira kevés jó dolog jut belőle, hogy azt a pici kis örömet el kell fogadnunk ami néha jut.
Ha megkérdeznéd tőlem, hányszor gondolok rád, azt mondanám: csak egyszer történt ilyesmi - de azóta ki sem tudlak verni a fejemből.
Azok, akik azt mondják, Disneyland a legjobb hely a világon, még nem voltak a karjaid között.
Mindenki azt mondja, hogy jobbat érdemlek nálad. De én nem akarok jobbat, én téged akarlak.
Ebben az elcseszett világban te vagy az egyetlen jó dolog.
Nincs szükséged jelmezre és szuper erőkre ahhoz, hogy az én hősöm legyél.
Az a fajta lány vagyok, aki hordaná egy srác pulcsiját, csak azért, hogy érezhesse az illatát.
Valahol messze, valahol távol, valaki szíve teérted lángol. Emléked egy hű szív hűségesen őrzi, ha te is szereted, írjál választ neki.
Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem, ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem. Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szádat és nézni a szemed.
Leszáll egy est, jön egy manó, apró álmot hozó, kicsiny zsákja vállát nyomja, aludni fogsz, ő már tudja. Bebújik melléd az ágyba és füledbe súgja: Jó éjt, te drága.
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is mindig az eszemben vagy. Te vagy a reménységem csillaga, és e csillag nélkül sötét az éjszaka.
Ha lemegy a Nap, és feljön a Hold, a lágy esti szélben tücsök zene szól. A távolban valaki nézi az eget, s utálja azt, aki melletted lehet.
Ha a csók esőcsepp lenne, elküldeném neked a záport.
Ha az ölelés másodperc lenne, küldenék neked órákat.
Ha az érintés víz lenne, elküldeném neked a tengert.
Álmodtam. Tudom mindenkivel megesik. De ez nem egy szokványos álom volt. Azt álmodtam, hogy az a fiú, akire mindig is vágytam, azt mondja szeret.
A szeretet nem múlhat el - megmarad. Ezért van az, hogy senkit sem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy "az idő majd begyógyítja a sebedet". Nem igaz. Ez nem olyan seb, ami gyógyul. A fájdalom érzése idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad.
Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele.
"Keresd meg azt az embert,aki mosolyt csal arcodra,mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz,hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot."
"Ne kérdezd, hogy miért éppen te. Ne kérdezd, hogy mi különös van benned. Nincs benned semmi különös, magamnak sem tudom megmagyarázni. Mégis - íme az élet misztériuma - semmi másra nem tudok gondolni."
"Mikor Rád gondolok megremeg a lelkem.
Ilyenkor úgy érzem bilincsben a testem.
Mindig itt vagy velem, mégis oly távol.
Én tudom egyedül mennyire hiányzol!"
"Valaki titokban rólad álmodik,valaki rólad szövi legszebb álmait,valaki szemében miattad könny ragyog,s hidd el,ez a valaki én vagyok."
"Féltve őrzött képed a kis fiókból előhúzva nézem, becézgetem, s egy könnycsepp imádatom jeléül legördül S elmossa arcodat.
Az utolsó remény is eltünik, hogy lássalak."
"Egy tanács: Vigyázz Magadra!
Egy kérés: Ne változz meg!
Egy kívánság: Ne felejts el!
Egy hazugság: Nem szeretlek!
És egy igazság: Borzasztóan hiányzol!"
Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba folytani. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad.
"Kellett egy álom, mikor azt hittem minden elromlik, aztán rádtaláltam, s enyémek lettek a legszebb álmok"
"Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd. "
"Lehet, hogy te csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented az egész a világot. "
Amit nem kaphatunk meg, azt örökké szeretjük.
Semmit sem tehetünk.
Egy napon majd
elmúlik a szerelem.
Hívás nélkül jön,
kérés nélkül megy.
Nem tehetünk semmit sem.
Még annyi mindent mondhatnék neked,
mégis évek óta írok egy levelet.
Csak egyetlen sornyi hazugság - röviden:
"Már megtanultam élni nélküled."
Soha ne feledd, nem vagy egyedül, minden gondolatomHozzád menekül! Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem!
Szeretnék könnycsepp lenni, szemedben megszületni, végigfolyni az arcodon, és meghalni az ajkadon.
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a csillag, mely szememben ragyog, elárulom neked,
hogy szeretlek nagyon.
Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet. Aki azt mondja imád, sose hidd szavát.
De aki nem szól, csak mélyen a szemedbe néz, annak a szívében örökre élsz.
Sok dolog van a világon,amin megakad a szemed,de csak kevés,ami a szívedet is vonzza...
"Míg pici szívem utolsót nem dobban, szeretni foglak mindenkinél jobban..!
"Ha egy képet csókolsz lázasan...
Ha éjjeleket töltesz álmatlan...
Ha sírni tudsz egy édes éneken
Akkor tudod mi az a
SZERELEM"
Bárki másra nézek, csakis téged látlak,
Most is mással vagyok, de szívből téged várlak,
Tudom, hogy nem jössz, mégis oly jó várni,
Hazudni kell a szívnek, hogy ne tudjon úgy fájni.
"Fájni kell a szívnek, ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet!"
Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, levegő nélkül nem tudok élni.
Hol vagy?
A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös hajnalok kelnek.
Napokon át szitál a hó.
A város zaja tompa, elhaló.
Fénytelen, szürke délután
A villanyrudak dróthálózatán
Fáradt madarak ülnek csapatostul,
Szárnyuk lecsügged... egy se mozdul...
Céltalan úttal a várost járom.
Kerget valami zsibbasztó álom:
Hogy újra járjam az utcákat mostan,
Hol egyszer véled találkoztam.
Hogy megremegtessen a park nagy csendje,
Hol a május jött egyszer vélem szembe.
Rohanó május. Kikaparnám
Két kézzel most a hó alól
Egy sugaráért, egy mosolyodért!
S nem vagy sehol.
Mert ezt teszi velünk a Szerelem: repülünk, de könnyen padlót foghatunk; szárnyak nélkül zuhanunk, mint egy darab szikla, és közben azon gondolkodok, mi a francért kellett leugranom!? De érted bevállalom, még a zuhanást is, itt csak egyetlen ember van, aki szárnyakat ad nekem: az Te vagy.
"Jöhet bármi, amíg Te élsz. Ha útra kell kelnem a nagyvilágba, az lesz a otthonom, ahol Téged talállak. Amikor szerető hangodat hallom, a jövő árnyait sehol sem látom."
Voltál már úgy, hogy mondani akartál valamit,
valamit nagyon akartál mondani, csak éppen nem voltak szavaid?
Mintha az ember simogatni akarna, és nem mozdulna a karja,
vagy boldogan valakihez szaladna, szíve az örömtől kiszállna,
de mielőtt lépne földbe gyökerezne a lába, voltál már úgy,
hogy mondani szeretnéd, de úgy eluralkodik rajtad az érzés,
hogy már a szavakat se találod, elakad a hangod, pedig fontos,
amit mondanod kell, kell, mert kikívánkozik, voltál már úgy,
hogy kerested a legszebb szót, amit szeretnél kimondani,
talán azt, hogy szivárvány, átadni, Neki, mint a legszebb virágot,
de a legszebb szó is kevés, ha azt akarom mondani Neked,
hogy szeretlek.
"Van egy hely a szívemben, amelyet csak te tudsz kitölteni. Már az első pillanatban megnyertél magadnak és mindig sikerülni fog ez neked."
Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz.
Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való.
Ha álmodom, nem tudom mit miért teszek, csak azt remélem, ott veled leszek."
Az életben az ember sokszor lesz szerelmes, de csak egyszer lesz igazán! És ennek az igaz szerelemnek minden porcikája tökéletesen lesz megalkotva, különben nem lenne az igaz szerelem....
Este ha kigyúlnak a csillagok, úgy fáj, hogy Te ott, Én meg itt vagyok. Szívembe felsír a hozzád hajló vágy. Veled álmodom át az egész éjszakát.
Ne írd nevem a porba, mert elfújja a szél! Írd nevem a szívedbe, mert ott örökké él.
Ha könnyes a szemed és valami fáj,
jussak eszedbe én gondolok Rád.
Ha úgy érzed, már senki sem szeret,
nyugodj meg Kedves, én ott leszek Veled!