Levél Drága Szüleimnek!

Már 6 hónapja itt vagyok a főiskolán, és még nem írtam nektek. Nagyon szégyellem magam, de ígérem most mindent bepótolok! De mielőtt még folytatnám a levelet, kérlek titeket, üljetek le! Semmi esetre se olvassátok tovább a levelt állva! Már majdnem teljesen rendbe jöttek az égési sérüléseim, és a sokkot, amit az okozott, hogy ki kellett ugornom a II. emeletről, szinte egészen kihevertem. Csak 2 hetet kellet kórházban feküdnöm;már majdnem jól látok, és az a szörnyű hányás is csak egy héten egyszer jön rám. Mivel a tüzet én okoztam, 1 milliót kell fizetnünk a főiskolának a károkért, de ez mind semmi, hiszen az a lényeg, hogy életben maradtam! Az volt a szerencsém, hogy szemközt lakó férfi észrevette, mi történt, így aztán kihívta a mentőket és a tűzoltókat. Ő volt, aki meglátogatott a kórhazban, és mivel nem volt hova mennem(a szobám hamuvá égett), olyan kedves volt hogy felajánlotta ,lakjam vele. Ő kb. kétszer olyan idős, mint én, de őrülten egymásba szerettünk, és össze szeretnénk házasodni. Még nem döntöttük el, hogy pontosan mikor, de még az előtt megtartjuk az esküvőt, mielőtt túl feltűnővé válik, hogy terhes vagyok. Bizony, drága szüleim, anya leszek! Tudom, hogy alig várjátok már a kisbabákat(merthogy hármas ikrek lesznek), és ugyanazzal a szeretettel fogjátok körbevenni őket, amivel engem is kiskoromban. Az egyetlen dolog, ami egy kicsit késlelteti az esküvőnket, az egy fertőzés, amit a vőlegényem szedett össze valahol. Emiatt most megint kórházban vagyunk, mert persze én is elkaptam, de már sokkal jobban érezzük magunkat az antibiotikumoknak köszönhetően, amit vénásan adnak nekünk. Az orvosok valami szifilisznek hívják a betegséget, azt hiszem. Tudom, hogy a férjemet tárt karokkal fogadjátok majd, és igazi családtag lessz. Nagyon kedves ember, és-bár nem végeze el a nyolc általánost sem- rendkívül ambiciózus. Természetesen más vallású, mint mi, de toleránsak vagytok, ez így sem fog titeket zavarni, hogy sötétebb a bőre mint a miénk. Biztos vagyok abba is hogy, legalább annyira fogjátok szeretni , mint én!  
Mivel nagyjából annyi idős, mint ti, biztosan nagyon jól kijöttök majd egymással, ha majd hazaköltöztünk hozzátok a gyerekekkel. Az ő szülei is nagyon rendes emberek. Azt hiszem, az apja valami híres kábítószercsempész Afrikában, ahonnan a jövendőbelim is származik. Most, hogy már mindenről részletesen beszámoltam, azt hiszem, itt az ideje, hogy bevaljam nektek : nem égett le a lakásom, és igy nekem kutyabajom;nem is voltam kórházban egy napot sem;nincs se vőlegényem, se szifiliszem ,se semilyen barátom. Az igazság az hogy, meghúztak analízisből meg makróból, és kettest kaptam informatikából, és csak azt szerettem volna tudatosítani bennetek, hogy vannak a világon ennél sokkal rosszabb dolgok is!

Sokszor csókol:

Lányotok! 

 

Oldal: Levél Drága Szüleimnek Történet.
i d é z e t e k *_* - © 2008 - 2024 - szomruidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat